Nagygéci Rácz Pál prímás

A szökevény, a kém, a szerető

Nagygéci Rácz Pál prímás kalandfilmbe illő élete

(1830. Nagygéc – 1885.január 30. Budapest)

Az egyházi feljegyzések tanúsága szerint 1830-ban Gécen Rácz Pál kunyhójában hozta világra Csonka Panna a család harmadik gyermekét, aki a keresztségben a Pál nevet kapta.

A Rácz család addigra már több mint fél évszázada él Gécen. A Rácz család, és a Csonka család egyaránt ismert zenész családok voltak Nógrádban. Így aztán túl nagyot nem tévedhetett a jóslással a Rácz család öreganyja, aki megjósolta a fiú felemelkedését. Bár az apa nem Pál nevű fiára gondolt, de ő mégis szilárdan kitartott állítása mellett. Ezt a jelenetet egyébként megfestette Balázs János festőművész is.

Természetesen a Rácz család gyermekei, amikor már nagyobbak lettek, segíthettek apjuknak a kisbőgőt eljuttatni muzsikálások helyszínére, ahol a Rácz-féle társulat volt szerződtetve a zenélésre. Ilyenkor a Rácz gyerekek eljutottak pl. a grófi kastélyba is, ahol egy másik világgal találkoztak egy-két órára, amely elbűvölte a fiatal fiút. A cigányzenekar zsinóros, mentés fényessége, a muzsikus cigányok szépségének álomszerű valódisága, minden képzeletet felülmúlt számára, melyet otthoni szegénységükbe hazatérve, a kemence zugban ülve sem tudott feledni.

Egy tanulatlan garázda ember lett az oka a fiatal Rácz Pali elbujdosásának, mikor Megyerben kitört egy hatalmas kocsmai verekedés, és bizony Rácz Pali önmaga védelme érdekében kénytelen volt fejbeverni a garázda embert a klarinétjával, amitől az sajnálatos módon meghalt. Ez a szomorú esemény terelte Rácz Pali életét a szokványos cigányzenész élettől eltérő, egészen más ismeretlen, kalandos utakra.

Rozsnyón – 17 évesen – katonának állt, öt esztendővel idősebbnek hazudva magát, hogy elfogadják a jelentkezését. Rácz Pali a pesti katonai főparancsnokság rendeletére a Gyulai táborszernagy vezette 33. császári gyalogezredhez került Aradra, mint újonc. Onnan pedig Milánóba vezényelték. Ahol eleinte mint gyalogos szolgált. Lombardiai katonáskodása során igencsak megedződött, és az ellenség számára bizony úgy tűnhetett, hogy az ördögtől sem fél. Ezrede legvakmerőbb káplárjaként tartották számon. Később tovább vezényelték más olasz városokba, pl. Veronába is, ahol kémfeladatokat is ellátott. Egyik ilyen bevetésén találkozott össze az olaszok által körülvett, és gyakorlatilag már fogságba ejtettnek tekinthető Wladimir orosz nagyherceggel, akit igencsak szorult helyzetéből az ő egysége szabadított ki, amelyért megkapta Oroszország akkori legmagasabb katonai kitüntetését, a Szent György keresztet, melyre nagyon büszke volt, és későbbi jelentősebb fellépésein is mindig viselte. Ilyen alkalmakkor, hat fényes kitüntetés díszítette a mellét. Öt katonai kitüntetés Ferenc Józseftől való volt, egy pedig Miklós cártól.

Legendásan jóképű férfi volt, aki számos asszony, és lány fejét elcsavarta. Idővel ismét Milánóba vezényelték, ahol megismerkedett a szép, és nem csak egyszerűen gazdag, hanem szuper gazdag Ferrario Gindittával. A kibontakozó szerelmet a dúsgazdag nagypolgári család, és különösen a lány legidősebb bátyja nem nézte jó szemmel. Gindita atyja, mikor megtudta, hogy lánya kérője cigány, büszkén visszautasította s megtiltotta neki, hogy lányához közeledjék. Így nem látván más lehetőséget, Rácz Pali megszöktette szerelmét, akivel egy Milánótól kb. egynapi járásra levő faluban töltött három napot, és csak ezután vitte haza atyja házába. Ezt követően a vonakodó atyának már nem maradt más választása, mint hogy kompromittálódott lánya jövőjének érdekében beleegyezzen a házasságba. Persze lettek következményei a fiatalok engedetlenségének. A dúsgazdag atya, leányát kitagadta, többé hallani sem akart róla, és örökségéből is csak egy töredéket adott ki hozomány gyanánt. A frigyből 3 gyermek született.

Rácz Pali 13 évi katonai szolgálat után polgári életet kezdett. Ekkor a harmincas évei közepén tartott éppen. Három, emeletes háza volt és pompás fogatot tartott. Haza érve, először Vácra ment, honnan 1863-ban a fővárosba került. Ekkor indult be igazán a zenei karrierje. A Zrinyi Kávéházban hallotta először Patikárius Ferkót. Ez meghatározó élmény volt. Olthatatlan vágy támadt lelkében, hogy maga is elérje, netán túl is haladja ezt a mesteri szintet. Felhorgadt hatalmas versenyszelleme, és tanulni kezdett. Éjt-nappallá téve, tanulmányozta a magyar zenét, az eredeti stílust, a zene természetét, és mindent megtett, hogy behatoljon a magyar zene titkaiba, hogy méltó legyen valaha élt legjobb cigány muzsikushoz. A zenét eredeti tisztaságában akarta bemutatni.

A ki egyszer hallotta játékát, sohasem felejtette el többé. Rendkívüli volt benne az erő. Teljes mértékben uralkodott hangszerén, mely sírt, és búbánatosan zokogott, majd lágyan simogatta, csiklandozta a lelket, majd meg a kitörő vidámság magyaros hevével ragadta el az ember egész valóját. Különösen akkor játszott szépen, ha nem pénzért muzsikált. Ilyenkor maga- magának játszott, a saját lelkét fürösztötte a művészetében és meglátszott rajta, hogy ő sem szereti a cikornyát és cafrangot, nem toldotta meg felesleges sallanggal a magyar nótát, nem ficamította ki bravúr-hetvenkedéssel az igazi nóta elragadó szépségét. További kiváló erénye volt Rácz Palinak a fantasztikus memóriája is. Képes volt megjegyezni mindenkinek a nótáját. Örökre. Nagy volt a népszerűsége, amely különösen a 60- as évek végén lendült fel még inkább. Támogatta azt az akkor uralkodó szellem is, mely minden után lelkesedve rajongott, ami magyar, és ez a magyar zenére nézve is nagyon kedvező volt.

A kiegyezés körüli években a svábhegyi Jókai nyaralóban is megfordult néhányszor Rácz Pali, és a nagy író is gyakori kedves vendég volt Ráczéknál a Tehén utcai Pál-napi cigány vacsorákon. Mert Rácz Pali rendszeresen tartott otthonában Pál napi cigányvacsorákat.

Pest egyik leghíresebb cigányprímása zeneszerzőként is kitűnt. Számos népszerű csárdást, nótát és táncdalt szerzett. Ismertebb csárdásai: Medikus csárdás; Rudolf csárdás; Stefánia csárdás; Technikus csárdás; nótája: Lehullott a rezgőnyárfa aranyszínű levele stb.

Első külföldi útjára 1873-ban ment, Lipcsébe, majd Londonba, 1875 Szt.-Pétervárra s mindenütt nagy dicsőséget szerzett a magyar zenének. Rácz Pali, Johann Straussal is barátságot kötött. Rácz Pali szeretett jól élni, és dicsekedni ritka pipagyűjteményével. Családja körében pedig igazi paterfamilias volt. Megfellebbezhetetlen atyai tekintéllyel.

Végül nyelvrák támadta meg, és 1885-ben érte a halál Pesten. Haláláról értesülve térparancsnokság, egykori ezredének a véletlenül épp akkor Pesten állomásozó 33-ik Gyulay, akkor Kascsevics ezred zenekarát és annak egyik századát rendelte ki a végtisztességre. Ravatalánál magas rangú vendégek is lerótták kegyeletüket, köztük Edelsheim Gyulai báró hadtestparancsnok, Máriássy és Hollán altábornagyok, stb. A temetési szertartáson a beszentelés után Berkes Lajos (1837-1885) cigányprímás 120 tagú zenekarral játszotta el a Kitették a holttestet az udvarra c. gyászdalt, s Rácz Pali legszebb nótaszerzeményét, a Lehullott a rezgő nyárfa ezüstszínű levele címűt. A Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra. 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük